Félnünk kell az AI-dokitól?

Microsoft új rendszere négyszer pontosabban diagnosztizál, mint egy orvos – de mit jelent ez ránk nézve?

Mi történik, ha a mesterséges intelligencia pontosabb diagnózist ad, mint egy hús-vér orvos? Sci-finek hangzik, de a Microsoft legújabb bejelentése alapján ez már a valóság küszöbén áll. A technológiai óriás ugyanis olyan diagnosztikai AI-t mutatott be, amely négyszer pontosabb volt az orvosoknál egy szakmailag hitelesített teszt során.

De mielőtt pánikba esnénk, vagy egy új világrendet vizionálnánk, érdemes megnézni, miről is van szó pontosan – és mit jelent ez az egészségügy, vagy akár a saját jövőnk szempontjából.

Mit tud az AI-orvos?

A Microsoft fejlesztése, a MAI-DxO nevű rendszer (Medical AI Diagnostic Orchestrator), nem egyetlen szuperintelligencia, hanem egy több AI-modellből álló "csapat", amely úgy működik, mint egy orvosi konzílium. A rendszer olyan modelleket von be, mint az OpenAI GPT, Google Gemini, Anthropic Claude vagy a Meta LLaMA – ezek együtt, egymást kiegészítve jutnak el a végső diagnózishoz.

A teszt során 304 bonyolult orvosi esetet (a New England Journal of Medicine adatbázisából) kellett diagnosztizálniuk – pont úgy, ahogyan egy orvos is tenné: tünetek, tesztek, következtetés.

Az eredmény:

• AI pontosság: 80%

• Orvosok pontossága (segédeszköz nélkül): 20%

• A diagnózis költségeit is 20%-kal csökkentette a rendszer

Miért különleges ez?

A rendszer nemcsak megmondja, mi bajod lehet, hanem költséghatékonyan gondolkodik, és lépésről lépésre halad a diagnózis felé – akár egy szakorvos.

A kutatás egyik vezetője szerint ez már valódi lépés az orvosi szuperintelligencia felé. És valóban: nem egy okos chatbotról van szó, hanem egy olyan rendszerkoncepcióról, ami az orvosi gondolkodásmódot utánozza, csak épp fáradtság, tévedés vagy elfogultság nélkül.

De akkor most félni kell?

Nem. Legalábbis egyelőre nem.

Az eredmények lenyűgözőek, de fontos megérteni, hogy ez mesterséges környezetben történt. Az orvosokat például megkérték, hogy ne használjanak segédeszközöket – márpedig a valós életben ők is hozzáférnek diagnosztikai adatbázisokhoz, kollégákhoz, képalkotó eszközökhöz.

További kérdések is nyitottak:

• Mit kezd az AI a szubjektív tünetekkel (pl. fájdalomérzet, félelem)?

• Figyelembe tudja venni, hogy egy idős beteg például nem bír el egy bizonyos vizsgálatot?

• Mi történik, ha hibázik – kié a felelősség?

A szakértők (pl. az MIT-ről és a Scripps Institute-tól) szerint a következő lépés egy valódi klinikai teszt, ahol az AI-t és az orvost élő betegek kezelésében vetik össze.

Akkor mégis mi vár ránk?

A legvalószínűbb forgatókönyv nem az, hogy az AI "kirúgja" az orvosokat, hanem hogy eszközzé válik a kezükben. Egyre több helyen segíti majd a munkájukat – gyorsabban, pontosabban, és akár olcsóbban.

A Microsoft egyelőre nem döntött a technológia piacra dobásáról, de a jövőbeli célok között szerepelhet orvosi tanácsadó eszköz, akár a Bing keresőbe integrálva, vagy kórházi diagnosztikai rendszerek támogatása.

Összefoglalás

A mesterséges intelligencia elképesztő diagnosztikai teljesítményre képes – de ahhoz, hogy valóban megbízhassunk benne, még szükség van emberi kontrollra, valódi tesztekre és etikai irányelvekre.

Egyelőre nem az orvosoktól kell félnünk. Hanem attól, hogy milyen gyorsan (és milyen kritikátlanul) vezetjük be ezeket a rendszereket az egészségügybe.

🩺 Te mit gondolsz? Beülnél egy AI-doki rendelőjébe – vagy ragaszkodsz a hagyományos fehér köpenyhez? Írd meg kommentben LinkedIn-en!